Sajnálattal konstatáltuk, hogy a sajtó ismét az ismert modell, K.A. és Zeusz nevű kutyájától illetőleg az eb fajtáját minősítő hírektől hangos.
Tulajdonképpen mi is az a harci kutya?
A közvélemény szerint a "harci kutyát" az különbözteti meg más fajtáktól, hogy veszélyes. Magával a szóval a laikus nagyközönség kizárólag véres balesetek és kiszínezett bűnügyi tudósítások szövegkörnyezetében találkozhatott. A kontextus pedig rajta ragadt az említett fajtákon.
A probléma a leegyszerűsítéssel van. Ahogy az élet nem fekete-fehér, úgy a kutya sem harci kutya VAGY egyszerű eb.
A kutyákkal foglalkozó tudomány szerint a harci kutya olyan eb, amit küzdelemre tartanak és tenyésztenek; olyan küzdelemre, ahol a harc nem eszköz, hanem cél. (Tálos Lőrinc:http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=11&article_id=26897)
Egyetértünk a szerzőnek azzal a megállapításával is, hogy a világ különböző országaiban más és más fajtákat tartanak "harci kutyának", így mindenhol más fajtákra terjesztik ki a veszélyes kutyákról szóló törvények hatályát.
Halálos kimenetelű kutyatámadás majdnem minden évben van, illetve a közelmúltban volt olyan esztendő is, amikor 3 esetben is halálos sérülést okozott gyereknek, felnőttnek, illetve idős embernek egy-egy rosszul tartott, rosszul nevelt kutya.
Bármilyen fajtájú eb okozhat balesetet, és ezáltal veszélyessé is nyilváníthatják, nem függ tehát attól, milyen géneket örökölt. Ha egy állat nem szocializálódik jól, és nem kap megfelelő nevelést, illetve ha hiányoznak a tartásához szükséges feltételek, akkor agresszívvé válhat. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az állattartás felelősség, és ez a felelősség arra is vonatkozik, hogy a magunk mellé vett állatot úgy neveljük, hogy békében éljen együtt a környezetével. Azt gondoljuk, hogy nem megengedhető a kutyákkal kapcsolatos általánosítgatás.
Az 1998-as, veszélyes ebekről szóló határozat perifériára sodorta a bull-típusú ebek számtalan fajtáját. Mint nyilatkozatunk címe is utal rá, soha nem a kutya, hanem a gazdája a hibás, ha a kutya agresszíven viselkedik. Fajtától függetlenül.
Az ok: a szocializáció hiánya
Felelős kutyatartás lenne a megoldás
Sajnálatos tény, hogy amíg a média a kutyatámadásokról cikkez, addig a kutyát tartani szándékozó közösség számára a mai napig "hiánycikk" egy olyan fajta felkészítés, mely a leendő gazdikat készíti fel a felelős kutyatartásra, legyen szó vásárolt vagy örökbefogadott kutyáról. Véleményünk szerint a médiában felröppent azon hírek, miszerint Zeusznak, mint örökbefogadott ebnek homályos múltja van, azt a téveszmét keltheti, hogy a menhelyen lévő ebektől, a menhelyi örökbefogadástól óvakodni kell, mert az nem biztonságos.Ezt a tévhitet szeretnénk teljes mértékben eloszlatni.
A menhelyről jött eb veszélyes?
Egy menhelyről örökbefogadott eb vállalása semmivel sem kockázatosabb, mint a vásárolt ebeké. Állatvédő szervezetek és a velük együttműködő kutyaiskolák azon fáradoznak, hogy ezeket a sok esetben végsőkig csalódott ebeket, mind lelkileg, mind szociálisan kiegyensúlyozva juttassák gazdihoz. A többi tényleg a gazdán múlik.
A "jó gazda gondossága" túlmutat azon, hogy oltásokkal látjuk el kutyánkat és megfelelően élelmezzük azt. A "jó gazda gondossága" azt is jelenti, hogy mi magunk is felkészülünk arra, hogy kommunikálni tudjunk majd ebünkkel, hogy megtanuljunk megérteni annak jelzéseit.
Ezért van szükség a gazdák képzésére is.
Az ügy kapcsán a Fehérkereszt Állatvédő Liga megkereste a Cerberos Kutyaiskolát, akik ingyen és bérmentve vállalták K.A. és Zeusz képzését. A rehabilitációt a falkarangsor helyreállításával kell kezdeni, mivel véleményük szerint jelen esetben ez felcserélődött. A Cerberos kutyaiskola számtalan esetben sikeresen segítette már kétségbeesett gazdik és problémás ebeik rehabilitációját. Úgy gondolják, hogy K.A. és Zeusz kutya közötti kötelék is maximálisan orvosolható, csak akarat kérdése!
A Fehérkereszt Állatvédő Liga ezáltal is hangot ad azon véleményének, hogy a közszereplőknek kötelessége felelős állattartásból jó példát mutatni, ezzel segítve a kutyás társadalom elfogadtatását a nem állattartókkal szemben.
A természetben élő embernek, a pásztornak, vagy az indiánnak nem kellett bajlódnia kutyájával. Nehéz elképzelni, hogy Winnetou kergeti a kutyáját a Mohás szikla körül, vagy az öreg Bandi bácsi ordítozik a terelőkutyájával, mert az nem jön vissza. Vajon, hogy lehetséges ez és mi változott azóta??
A Tükör módszer a Népszigeti Kutyaiskolában született, sok éves kutatás eredményeként. Nevét onnan kapta, hogy értékei alapján a kutya, mint egy tükör, megmutatja, hogy milyen gazdák is vagyunk, és miben kell még fejlődnünk. Csak ezeket a visszatükröződéseket fel kell tudnunk ismerni.
A Tükör módszer hármas tagolásával lépésről-lépésre egyszerűvé és átláthatóvá igyekszik tenni az ember és a kutya viszonyát. Három nagyobb részből áll:
- Ösztönkezelés ? ez a témakör leginkább az iskola saját kutatásain alapszik és fantasztikus eredményeket értünk el ezen a téren. Az ösztönkezelés segítségével megismerhetjük a kutya lényét, ösztönvilágát, megérthetjük, miből alakulnak ki együttélésünk problémái, és megtudhatjuk, hogyan kell kezelnünk azokat. Lényegében a gazdik megtanulják, hogyan alakítsák ki kapcsolatukat a kutyával, hogyan lehet a kutya saját nyelvén kommunikálni, hogy kinek, hol a helye és hogyan tudunk azzá a vezetővé válni, akit a kutya keres bennünk, akinek anno ősei átadták az irányítást.
- Tanítás ? sokféle módszer létezik, a ma ismert leghatékonyabb a klikkerképzés, melyet iskolánk elsők között sajátított el Magyarországon és nagy szerepet vállalt a terjesztésében. Az iskola gondozásában jelent meg az első magyar nyelvű klikkeres könyv is. A klikkerképzés mellőz minden erőszakot és kényszert a tanítás során és az ösztönkezeléssel remekül kiegészítik egymást. Így a közös munka élmény kutya és ember számára egyaránt, nagyban javítja a kutya-gazda kapcsolat minőségét, a két lény közötti kommunikációt, segítségével a kutya tanulási képessége oly mértékben megnő, hogy bármit megtaníthatunk kutyánknak, az átlagosnál nem nagyobb energia-befektetéssel.
- Életmód ? arról szól, hogyan őrizhetjük meg kutyánk egészségét, miként biztosíthatunk neki kiegyensúlyozott, teljes életet. Ide tartozik az etetési és sétáltatási szokásoktól kezdve, a kutya foglalkoztatásáig minden. A városba kerülő, energiáktól duzzadó kutyák ma már többnyire nem látnak el hasznos feladatokat, ?csak? társnak akarjuk őket. A bennük rejlő képességeket, ösztönöket, energiákat, nem tudják leadni, és azok belül keringve megbetegíthetik az állatot. Ezért van az, hogy ma kutyáink sokkal könnyebben betegszenek meg, mint régebben. A megoldás a megfelelő életmód biztosítása, ahol kutyánkat fizikailag, szellemileg és ösztöneiket tekintve is megdolgoztatjuk, legyen ez egy nagy séta az erődben, úsztatás, valamilyen kutyás sport, vagy felkészülés egy vizsgára, versenyre stb. A jó gazda tudatos, következetes, és betartja a fokozatosság elvét.
Problémás viselkedések megoldása a Tükör módszer jegyében
Az eddigiek alapján leszögezhetjük, hogy a kutya sose hibás. Bármit is csinál, oka van rá. Derítsük ki mi az, értsük meg a motivációt és felismerve saját felelősségünket, keressük meg a megoldást.
Sokszor a gazdi által problémásnak tartott viselkedés csak a felszín, a tünete az igaz gondnak, ami a mélyben gyökerezik. Abban biztosak lehetünk, hogy a probléma oka és megoldása a három témakör valamelyikében, vagy épp mindegyikében rejlik.
Például:
a.) Hívjuk a kutyát és nem jön.
Első kérdés, hogy a kutya érti-e a hívó vezényszót, tudja-e, hogy mit jelent, mit kell ilyenkor csinálnia (=tanítás)? Ha igen, akkor a gond ott van, hogy nem jól van felállítva a rangsor, nincs kellő tekintélyünk és nem tudjuk jól lereagálni a kutya engedetlenségét, tiszteletlenségét (=ösztönkezelés). Azt is figyelembe kell vennünk, hogy ha a kutya általánosságban nincs kellőképpen foglalkoztatva, elfárasztva és kevés az esemény az életében, akkor egy esetleges elszökésénél a szabadság minden percét ki fogja használni és esze ágában sem lesz visszamenni (=életmód).
b.) A kutya felugrál ránk.
Vajon miért teszi? Örül nekünk, mert egész nap unatkozott, figyelmet akar magának kicsikarni. Hogyan tudjuk róla leszoktatni? Ha kellő tekintélyünk van és a megfelelő technikával ki tudjuk fejezni nemtetszésünket, akkor tiszteletben fogja tartani óhajunkat (=ösztönkezelés). Megtaníthatjuk neki, hogy ha leül, akkor foglalkozunk vele, viszont ha ugrál, akkor tudomást sem veszünk róla (=tanítás). Persze fontos a következetesség, mert ha időnként örülünk neki ilyenkor, vagy birkózunk vele, akkor ne számítsunk eredményre, csak egy összezavart kutyára. És bár a kutyát nem vihetjük el a munkahelyünkre, szakítsunk elég időt a sétára, játékra, hagyjunk neki otthon egy csontot és így kevésbé lesz besózva (=életmód).
c.) Nem jön ki más kutyákkal.
Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ez a kutya egyéniségének a része, pedig nem így van. Ideális esetben a kutya nem hozhatja meg azt a döntést, hogy a csapat kit támad meg és kit nem, ez a vezető szerepkörébe tartozó kérdés. Erre mondják, hogy a nyúl viszi a vadászpuskát. Bár az agresszió oka lehet dominancia és félelem is, a megoldás mindenképpen a rangsor helyes felállításában rejlik (=ösztönkezelés). Ha a kutyát kölyökkorában nem engedtük más kutyákkal játszani, kommunikálni, akkor nem is várhatjuk el, hogy problémamentesen ellegyen fajtársaival (=életmód).
d.) Rombol a lakásban.
Mi oka van erre? Lehet, nem tudja, hogy rossz dolgot csinál. Ezt ki kell tudjuk fejezni úgy, hogy ő is megértse. Egyes kutyák stresszelnek egyedül, ami sokszor szintén rangsorproblémára vezethető vissza, mert a kutya akar gondoskodni rólunk, és ha egyedül bezárjuk, ezt nem tudja megtenni (=ösztönkezelés). Lehet, hogy nő a foga és muszáj rágnia valamit. Hagyjunk neki otthon olyan játékot, csontot, amit kedvére rágcsálhat és tanítsuk meg neki, hogy ez az övé, ezen csámcsoghat (=tanítás). És persze a legvalószínűbb, hogy egyszerűen túl sok az energiája és így próbálja meg leadni. Sétáljunk, játsszunk többet a kutyával, fárasszuk le jobban,
hagyjuk hadd élje ki ösztöneit (=életmód).
A kutyatartás nagy kérdése: a kutyának vagy a gazdinak kell a terápia?
A kutya falkaállat. A falkán belül a tagok kommunikálnak egymással: adják és veszik a jeleket. A túlélés feltétele e jelek értelmezésének képessége: ha nem tudják a többi falkataggal megértetni magukat, ez az életükbe kerülhet. Amikor kb. 12 000 évvel ezelőtt az ember háziasította a kutyát, a kutyafalka részévé vált; miközben a kutyát a saját családja, közössége falkatagjává tette. Az alapvető probléma egy ?neveletlen? kutya esetében ide vezethető vissza: miközben a kutya az évezredek alatt megtanulta olvasni az ember jeleit, az ember nem tanulta meg értelmezni a kutyától kapott jeleket.
Mindeközben a kutya falkatársadalma az évezredek során lényegében nem változott: ugyanolyan szűk közegben, ugyanazon hierarchiarendek alapján működik ? továbbra is jól kommunikálva, pontosan és helyesen értelmezve a falkatagok kommunikációs jeleit. Szemben velük az emberi társadalom szociális közege tágult, az emberi kapcsolatok távolodtak, a kommunikáció személyes síkról elektronikus, digitális, gépek által vezérelt és tolmácsolt jelsorozattá vált.
Hazugság és képmutatás?!
A hétköznapokban gyakori a hazugság, képmutatás. Ez igaz önmagunkra, családunkra, kapcsolatainkkal való kommunikációra. Példák:
- Depressziós vagyok, de szeretném sikeresnek mutatni magam, hogy a szüleim ne aggódjanak miattam.
- Kiabálni szeretnék, mert a beosztottam elrontott egy munkát, amely a cégemnek százezrekbe kerül, de nem használhatok szankciókat (pl. nem vonhatom le a fizetéséből), mert félek, hogy munkaügyi perre viszi a beosztott az esetet. Ezért kedvesen százhuszadszor is elmagyarázom, hogy hogyan csinálja máskor helyesen és közben remélem, hogy lopáson fogja a kamera, hogy mielőbb kirúghassam.
- Lusta dög vagyok, nem végzem a munkámat, de amikor pl. a főnököm szembesít ezzel, rögtön megmagyarázom, más miért hibás és hogyan akadályozza a munkám elvégzését.
- Hazamegyek 12 órai munka után és a férjem a tévét nézi, fel sem emeli a fejét, odadob egy ?h?llo? szöveget. Úszik a konyha. A gyerek és a kutya nem kaptak vacsorát. És nekem mindehhez még jó képet kellene vágnom.
A kutya nem hazudik
Nem így vannak ezzel a kutyák. Ők még mindig ugyanúgy kommunikálnak. A kutya azonnal észleli, észreveszi és visszajelzi az észlelt jeleket. Úgy működik, mint egy rádióadó-erősítő: a legapróbb jeleket, rezdüléseket is veszi, majd azokat felerősítve visszatükrözi. Tehát a kutya azonnal mutatja azt is, ha valami baj van. Csak éppen mi elfelejtettünk odafigyelni, megfigyelni és felénk érkező üzenetekből olvasni.
Az elmúlt 10 évben a viselkedésproblémás kutyák száma meghétszereződött. A házasságkötések számát illetően három évtizede állt be az a trend, hogy az azonos évben megkötött ?frigyekkel? egy időben feleannyi felbontott házasságot regisztrálnak a bíróságok. Innen ered jogosan az a mondás, hogy hazánkban minden második házasság felbomlik. Figyelemreméltó az az adat, hogy az elmúlt ötven évben a válások száma szintén hétszeresére nőtt (KSH, 2007).
Vegyük észre a számtani kapcsolatot a ?viselkedésproblémás? kutyák számának és a válások számának növekedési aránya között? 1970-ben százból csak kettő, míg 2006-ban százból tíz pár élt élettársi kapcsolatban (KSH, 2007). A KSH adatai szerint hosszú ideig jellemzően 10-14 év után döntöttek a házasság felbontása mellett az emberek. 1995-től azonban már inkább az a jellemző, hogy húszévnyi házasság után akarnak új életet kezdeni. Gyakran halljuk kritikus időszakként emlegetni a házasság hetedik évét, ez azonban úgy tűnik, csupán számmisztika ? vagyis kamu: a statisztikák szerint a hét éve házasok egyáltalán nem szakítanak kiugró számban.
De mit jelent mindez a kutya nézőpontjából?
A demokratikus családmodell nem megfelelő a számára, hiszen így elvész a biztos pont. Mint falkaállat, a kutya azonnal megérzi, hogy felbomlóban van a csoport szociális rendje, és megpróbálja átvenni a falkavezérséget. Ennek jelei lehetnek például a következők:
- A kutya megpróbálja ?meghágni? a gazdit;
- Ételféltés, morgás a közeledésre;
- Agresszió, harapás;
- A gazdával való szembefordulás, amivel megakadályozza gazdája (azaz egy másik falkatag) mozgását;
- Az idegenek megtámadása (ezzel valójában a falkát védelmezi).
Gyakran megfigyelhető, hogy a kutya szövetségre lép az ?erősebb? gazdával a család (a kutya szemében: falka) többi tagjával szemben. Például, amikor egy házastársi veszekedésnél a kutya szembefordul az egyik féllel, és morogva, ellenségesen fellépve védelmébe veszi a dominánsnak tartott embert.
A kutya előre jelezheti a családtagok megbetegedéseit. Viselkedésével továbbá jelzi a párok közti elhidegülést, külső falkatag érkezését (félrelépést, külső kapcsolat meglétét), tövisharagot (azaz, amikor az egyik fél nem mondja el, hogy a másikra haragszik)?